An Goloven Dhororiethel

An Goloven Dhororiethel yw an kevreyth a glassa karrygi hag istori an Nor yn osow hag amseryow dyffrans. Displegys veu an kevreyth a'n 19ves kansvledhen, dre vras gans dororydhyon Breten Veur, kepar ha Roderick Murchison, Adam Sedgwick ha Charles Lyell, kynth o erel dhyworth Europa, kepar ha Friedrich Von Alberti ha Alexandre Brongniart. Chanjys dhe'n kevreyth yw rewlys gans Desedhek Kesgwlasek Nivelonieth (International Commission on Stratigraphy).

Ensampel a klassa dhe osow, chronostratigraphic classification scheme Edit this on Wikidata
Klass savon teknogel Edit this on Wikidata
Synsys ynno/i unyans dorkronologek Edit this on Wikidata
Gwiasva https://stratigraphy.org/ICSchart/ChronostratChart2020-03.pdf Edit this on Wikidata
Commons page Restrennow kelmys war Gemmyn Wikimedia

Koloven Dhororiethel an Nor golegi

Eon Osweyth
Era
Amser (Prys)
Period (Epoch)
Milvil bledhen
Kyns lemmyn
CP
Duryans:
Milvilyow a vledhynnyow
Skeusen Styr an hanow
Fanerozoek Kenozoek Peswarek (Pleistocen/Holocen Adhiwedhes) 2.588–0 2.588+   Hen Greka πλεῖστος (pleīstos, "moyha") po ὅλος (holos, "kowal") ha καινός (kainós, "nowydh")
Neogen (Miocen/Pliocen) 23.03–2.588 20.4   Hen Greka πλεῖον (pleion, "moy") po μείων (meiōn, "le") ha καινός (kainos, "nowydh")
Paleogen (Paleocen/Eocen/Oligocen) 66.0–23.03 42.9   Hen Greka ὀλίγος (olígos, "boghes") po ἠώς (ēṓs, "bore") po παλαιός (palaios, "koth") ha καινός (kainós, "nowydh")
Mesozoek Kalghek 145.5–66.0 79.5   Latin cretaceus (“krey”), dhyworth Latin creta.
Jurassek 201.3–145.0 56.3   Frynkek Massif du Jura "Mynydhyow Jura"
Triassek 252.17–201.3 50.9   Hen Greka triás ("trias") drefen tri gweli karrek yn Almayn
Paleozoek Permek 298.9–252.17 46.7   myghterneth Permia yn Russi
Glowek (Mississippiek/Pennsylvaniek) 358.9–298.9 60   glow (Carboniferous yn Sowsnek - Latin carbō ("glow") ha ferō ("degi"))
Dewnek 419.2–358.9 60.3   Dewnens
Silurek 443.4–419.2 24.2   looth an Silures yn Kembra soth
Ordowek 485.4–443.4 42   looth an Ordovices yn Kembra north
Kembrek 541.0–485.4 55.6   Kembra
Proterozoek Neoproterozoek Ediacarek 635.0–541.0 94   Breow Ediacara yn Ostrali soth
Oorek 850–635 215   oor (Cryogenian yn Sowsnek - Hen Greka κρύος (krýos, "oor") ha γένεσις (génesis, "dinythi"))
Tonek 1000–850 150   Hen Greka τόνος (tónos, "tenna")
Mesoproterozoek Stenek 1200–1000 200   Hen Greka στενός (stenós, "kul")
Ektasek 1400–1200 200   Hen Greka : ἔκτασις (éktasis, "ystynnans")
Kalymmek 1600–1400 200   Hen Greka κάλυμμα (kálymma, "gorheri")
Paleoproterozoek Statherek 1800–1600 200   Hen Greka σταθερός (statherós, "fast")
Orosirek 2050–1800 250   Hen Greka ὀροσειρά (oroseirá, "kadon venydhyow")
Rhyacek 2300–2050 250   Hen Greka ῥύαξ (rhýax, "avon a lava")
Siderek 2500–2300 200   Hen Greka σίδηρος (sídēros, "horn")
Argheek Neoargheek nyns yns i rynnys dhe amseryow 2800-2500 300   Hen Greka νέος (néos, “nowydh”) hag ἀρχαῖα (arkhaîa, “koth”)
Mesoargheek 3200 - 2800 400   Hen Greka μέσος (mésos, “kres”) hag ἀρχαῖα (arkhaîa, “koth”)
Paleoargheek 3600 - 3200 400   Hen Greka παλαιός (palaios, "koth") hag ἀρχαῖα (arkhaîa, “koth”)
Eoargheek 4000 - 3600 400   Hen Greka ἠώς (ēṓs, "bore") hag ἀρχαῖα (arkhaîa, “koth”)
Hadeek nyns yw rynnys dhe osweythyow nyns yw rynnys dhe amseryow Furvyans an Nor dhe 4000 454   An duw grek Hades

Koloven Dhororiethel an Loor ha Meurth golegi

Gwrys veu kolovennow dororiethel dhe gorfow erel an Kevreyth Howlek keffrys ha'n Nor. Selys yw koloven an Loor war dermynyow furvyans niver a gowdell meur. Koloven Meurth a us henwyn ranndiryow Meurth.

Koloven dhororiethel an Loor
Koloven dhororiethel Meurth