Divellkeynoges yw enevales heb displegyans a vellkeyn. Oll enevales yns heb an isfylum mellkeynek. Neb ensamplys a dhivellkeynoges yw hwesker, kankres, legesti ha'ga neskar, bulornes, kellik, kelylli lesa ha'ga neskar, pympbyses, sortes mor ha'ga neskar, ha preves.

An gelyonen frooth kemmyn, Drosophila melanogaster, devnydhys yw rag hwithrans skiensek

An rann vrassa a eghennow eneval yw divellkeynoges. 97% yw unn dismygriv.[1] Yma moy eghennow yn lies takson divellkeynek ages y'n isfylum mellkeynek oll.[2]

Yma neb divellkeynoges, kepar ha Chaetognatha, Hemichordata, Tunicata ha Cephalochordata, unwos moy ogas dhe vellkeynoges ages divellkeynoges erel. Ytho an ger "divellkeynek" yw ogas dhe dhistyr rag porposys taksonomek.

Niver a eghennow bew golegi

Hwesker yw an niver brassa a eghennow divellkeynek deskrifys.

Bagas divellkeynek Imach Niver dismygrivys a
eghennow deskrifys[3]
Hwesker   1,000,000
Melhwesoges   85,000
Krestennogyon   47,000
Korales   2,000
Ethgarrogyon   102,248
Preves pali   165
Kankres lost kledha   4
Erel 68,658
Somm a eghennow divellkeynek: 1,305,075

Klassans golegi

References golegi

  1. May, Robert M. (16 September 1988).
  2. Richards, O. W.; Davies, R.G. (1977).
  3. The World Conservation Union. 2014.